haldokló percek remegnek

belém zúgnak

s elmerengek...

tőled örököltem átkos örökségem

lélekölő létem

lila-kérész-éltem

 

S te nem vagy már.

itthagytál

eltűntél a kék egek nyomán

szelek sóhaján

Mindig a tökéletesre vágytál,

hát ott vagy

halottan, némán

csak bennem szólasz néha!

maradj inkább néma

nyugodj inkább...

 

s hadd, nyugodjam én is

tetszhalott éltem éjén 

 

 

Szerző: lorelei  2011.03.26. 20:38 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://addikcio.blog.hu/api/trackback/id/tr772774150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.