A humor túlélési ösztönünk legmélyebb megnyilvánulása. Kötelező elsősegély-ládánk, az egyedüli hűséges társ a Holt Lelkek Birodalmán keresztül.
A humor híd valóság és fantázia között. Akár a játék, végsősoron. Az eléggé, de nem túlságosan felnőtt ember játéka. Aki eléggé felnőtt ahhoz, hogy bölcs legyen, de nem túlságosan bölcs ahhoz, hogy álmodjon.
Ez azon háztartási szita, mely családi tragédiákból - kiszűrve a letális elemeket - paródiát érlel.
A humor tulajdonképpen a szomszéd nézőpontja. Aki eléggé közel áll hozzánk ahhoz, hogy kíváncsi szájtátisága ne tűnjön kotnyeleskedésnek, de eléggé távol ahhoz, hogy érzelmileg immunis legyen, és megengedhessen magának egy fölényes vigyort - amikor nem látják.
Szomszédra és humorra tehát mindig szükség van. Ezeknek neme és fajtája esetenként változik. A szomszéd néniken és/vagy bácsikon át, egészen a nyelvi humorig, iróniáig, szatíráig, illetve ezek unokahúgáig, a paródiáig.
Következtetés: fel kell venni a szomszéd nézőpontját, és az ő szemszögéből szemlélni magunkat és életünket. Természetesen előrebocsájtom, hogy az elején kissé nehéz lesz. De, ha a gyakorlás kedvéért kiülünk minden este egy csekély félórácskát egy kedves szomszédunkkal (vagy piaci ismerősünkkel), aki hajlandó nagylelkűen felvállalni a mentor szerepét, észrevehetően fejlődni fogunk ezen a tiszteletreméltó területen.